~ A szőkét nézd meg,

~ A szőkét nézd meg, a barnát jegyezd meg, a feketével pedig maradj együtt! ♥ ;) :P

3. fejezet

3. fejezet

Irány Németország!

Emily bement az ebédlőbe. Beállt a sorba. Végre megkapta az ebédjét, illedelmesen megköszönte és megfordult, hogy helyet találjon magának. Meg is találta a tökéletes helyet. Indult volna a hely felé, de a cipőfűzője ki volt kötődve és megbotlott. De szerencsére valaki megfogta őt és a tálcát ezért nem esett el. Emily ránézett a megmentőjére. Barna haj, fekete ruha.

-Teddy! Köszönöm! Megint…-mondta nagy mosollyal az arcán Emily.

-Szivesen. Hát, nem vagy valami ügyes.

-Hát igen.

-Na add ide, majd én odaviszem. Oké?

-Oké! Te nem eszel?

-Nem, nem én már ettem!

-Ja értem!

Teddy elvitte a tálcát és lerakta az asztalra. Emily leült, Teddy pedig mellé. Amikor Emily megette az ebédjét és vitte volna vissza a tálcát, Teddy kivette a kezéből és rá mosolygott.

-Inkább ezt bízd rám! Jobban járunk!

-Hát..igen!-nevetett Emily.

Teddy elvitte a konyhásokhoz a tálcát. Aztán elindultak hazafelé. Mikor mentek volna ki az ajtón valaki utánuk kiabált.

-Héé! Várjatok álljatok meg!

Hátra fordultak és látták, hogy a német tanár, Mr. Fischer az. Megálltak. Közben a tanár utolérte őket.

-Húh. Na végre! Kérdezni szeretnék valamit! Voltatok már Európában?

-Persze!-válaszolták egyszerre.

-Remek! Mert minden osztályból 2 jó tanuló megy ki Németországba. És rátok gondoltam. Lenne kedvetek?

-Igen!-mondta Emily.

-Rendben! Na és neked Teddy?

-Hát ha Emily megy akkor én is.

-Oké! Jön még David Meyers. Meg még Rebecca. Hozhattok egy-egy embert!

-David? David Meyers is jön?-kérdezte Emily.

-Igen mivel rajtad kívül még ő jó németes a 9.C-ben.-felelte a tanár.

-Hát akkor…

-Emily!-szakította félbe Teddy. -Lehet hozni egy-egy embert! Hozd el Bellát.

-Hmm jó ötlet! Rendben Tanár úr, megyek!

-Oké! Holnapra hozz egy igazolást, hogy a szüleid megengedik! Hétfőn indulunk.

-Rendben viszlát!

-Sziasztok!

Mr. Fischer elment.

-Amúgy te kit hozol Teddy?-kérdezte Emily.

-Hmm..Még nem tudom de szerintem Nicket!

-Nick? Ő meg ki?

-Mindegy majd meglátod!

-Oké. Na de én megyek haza közlöm anyáékkal a hírt.

-Ö..Hazakísérhetlek?

-Igen!

Egész utat végig beszélgették. Aztán odaértek Emilyékhez Emily odafordult Teddyhez.

-Hát itt lakok.

-Szép kis ház!

-Igen! Na de én megyek.

-Oké szia!

-Szia!

Emily elindult a ház felé. Teddy utána nyúlt és megfogta a kezét. Emily ijedten megfordult.

-Emily..Csak azt szeretném mondani..Hogy…

-Igen?

Teddy odahajolt Emilyhez, hogy megcsókolja. Emily becsukta a szemét és várta, hogy megtörténjen a csók.

-Emily! Mégis mit csinálsz?

Emily hirtelen összerázkódott Teddy is elengedte Emily kezét.

-Apa! Szia! Hát..-kezdett magyarázkodni Emily.

-Khmm…Akkor én megyek is! Szia Emily! Viszlát Mr. Richmond.

-Szia Teddy.

Teddy elindult hazafele. Emily még nézte őt ameddig be nem fordul az egyik utcában. Aztán megfordult és látta, ahogy apja még mindig ott áll az ajtóban.

-Na gyere be és bent megbeszéljük!

Emily bement leült az asztalhoz. Mellé ült az apja és az anyja is.

-Na szóval ez mi volt itt az előbb?

-Ez semmi. Hazakísért én meg elakartam tőle köszönni!

-De akkor is! Így kell elköszönni valakitől?

-Jaj Paul hagyjad már!-mondta Carla.

-Na jó. Most az egyszer elnézem!

-Oké. Köszi. De én is szeretnék mondani valamit!

-Mit?-kérdezték egyszerre a szülei.

-A német tanár szerint én vagyok az egyik legjobb németes és ezért elmehetek 1hétre Németországba. Elengedtek légyszíves!

-Hát..Na jó!-egyeztek bele a szülei.-De vidd a telefonod! És eurót! Húh még szerencse, hogy maradt.

-Á szuper! Akkor írjatok egy igazolást! Hétfőn indulunk. Oké viszem! Igen szerencse.

-Tényleg kell valamit mosni? Segítsek bepakolni? Lesznek fiúk? Fogsz valakit onnan ismerni?-kérdezte az anyukája.

-Majd kidobom mosásba amit ki kell mosni. Anya! 15 éves vagyok betudok magamnak pakolni. Nem tudom. Igen fogok! Na de most már megyek megkérdezem még Bellát is.

-Jó! De majd szólj ha kell valamit segíteni! Úgy fogsz hiányozni!

-Anya még itthon vagyok… Na de rohanok szia.

Emily felment a szobájába és felhívta Bellát, hogy megkérdezze jön-e Németországba. Bella igent mondott. Emily ennek nagyon örült.

Másnap reggel

Emily elvitte az igazolást Mr. Fischerhez és mondta, hogy Bellát viszi Németországba. A tanár beleegyezett, ezért hétfőn indultak ki Németországba.

Németország

-Vigyázz magadra! Pénzt raktál be? Telefonod meg van?-kérdezte Carla.

-Jaj anya vigyázni fogok! Van pénzem! És telefonom is! Na de ott vannak a többiek!

-Jó. Várj segítek!

Kiszálltak a kocsiból és Carla ki szedte a bőröndjeit.

-Na de megyek szia!-indult volna el Emily a reptérre.

-Jó! Szia kicsim vigyázz magadra!-ölelte meg Carla a lányát.

-Jó vigyázok! Szia!

-Szeretlek!

-Én is!

Aztán Emily elindult az reptér felé. Carla még ott állt és nézte ahogy a lánya bemegy a reptérre a többi gyerekhez. Aztán elindult haza. Emily ahogy ment volna be az ajtón hallotta, hogy valaki a nevét kiabálja. Hátra nézett és látta, hogy Bella az.

-Szia Bella!

-Na végre hogy megálltál! Amúgy szia! Na menjünk ne hogy elkéssünk!

Bementek a reptérre. Emily meglátta Teddyt és elkezdett felé menni. Bella követte. Látták, hogy Teddy mellett áll egy srác akivel épp beszélget.

-Képzeld egy őrült csaj nekem jött egy bevásárló kocsival! Nagyon állat volt!-mesélte a srác Teddynek.

-Hát kár hogy nem hajtottam át rajtad!-lépett oda Bella.

-Haha! Amúgy szia Nick vagyok.

-Hello én meg Bella.

Teddy odalépett Emilyhez.

-Szia.

-Szia Teddy! Jaj annyira várom már ezt az utat!

-Én is! De gyere bemutatlak a bátyámnak!

-Nick ő itt Emily. Emily ő itt Nick.

-Szia! Tudom ki vagy már sokat hallottam rólad!-mondta Nick.

-Ó hello. Tényleg?

-Igen…Teddy egész nap csak…

-Khmm…Nick nem akarod megvenni Bellával a jegyeket.

-De persze!

Elmentek, hogy megvegyék a jegyeket.

-Hallod ne is figyelj Nickre! Beszél itt össze vissza!

-Oké. -Amúgy ki mellett ülsz majd a gépen?-kérdezte Emily.

-Öm..Még nem tudom. De gyere menjünk mindjárt indul a gép!

Odamentek Belláékhoz. Elindultak a gép felé, de Emily megfogta Bella kezét.

-Ömm..Bella kérhetek egy nagy szívességet?-kérdezte Emily suttogva.

-Persze. Bármit.

-Oké! Ülj Nick mellé.

-Mi van?? Azt lesheted, hogy én leülök mellé!

-De én Teddyvel tudod…

-Jah értem! Na jó de csak azért mert bírlak!

-Ááá köszi! Jövök neked egyel!

Gyorsan a fiúk után futottak és felszálltak a gépre. Nick leült. Bella odafordult Emilyhez.

-Áhh na hajrá csajszi!

-Köszi! Nyugi csak túléled!

-Remélem…

Bella leült Nick mellé. Nick ránézett Bellára és mosolygott.

-Miért mosolyogsz?-kérdezte Bella.

-Semmi…Semmi.

Emily leült a mögöttük lévő székbe. Teddy odament Emilyhez.

-Szabad ez a hely?-kérdezte.

-Jaaj! Persze!

Teddy leült Emily mellé.

-Jó napot utasok! Itt a kapitány beszél! A gép 2perc múlva indul! Mindenkinek kellemes utat kívánok.

A gép elindult. Bella és Nick zenét hallgattak, Emily és Teddy pedig az egész utat végig beszélgették. Este lett. Az egész repülő aludt. Emily hirtelen felkelt.

-Pszt…Teddy!

-Mi van?

-Te láttad már a gépen Mr. Fischert vagy Davidet vagy valakit?

-Nem. Biztos valahova máshova ültek le a gépen. De aludj nem sokára leszállunk!

-Oké! Jó éjt!

-Neked is.

Reggel 10.00 kor le szállt a gép. Emilynek ismerős volt a repülőtér meg az egész város.

-Teddy hol vagyunk?

-Hát Berlinbe!

-Jó..Csak tisztára olyan mintha Londonban lennénk!

-Jaj. Na gyere keressük meg Belláékat meg a többieket.

A reptéren találkoztak Belláékkal de a tanárt meg a többieket nem látták sehol.

-Bella! Hol vannak a többiek?-kérdezte kiborulva Emily.

-Nyugi Mily! Biztos elmentek vásárolni vagy nem tudom. Tényleg nem megyünk el vásárolni? Szeretnék valami szuvenírt haza vinni!

-De mehetünk!

-Oké!

-Hallod…Na és milyen volt Nick mellett ülni?

-Hát..Elviselhető volt!

-Ó! Köszönöm!-szólt közbe Nick.

-Igazán nincs mit. De gyere megyünk vásárolni!

Kimentek a reptérnél és megláttak egy piros emeletes buszt.

-Srácok! Nem Angliába vagyunk?-kérdezte Emily.

-Jaj dehogy is! Azt hallottam most már Németországba is van pár ilyen piros busz. Nyugi. Na gyere menjünk!-fogta meg Teddy Emily kezét.

Elmentek egy boltba.

-Nézd Bella! Hogy tetszik ez a póló?-kérdezte Emily.

-Hát…

-Neki inkább ez tetszik ugye?-kérdezte Nick egy pólóval a kezében.

-Hmm…Ezt meg kell vennem!

-Hagyd csak fizetem!

-Ó köszönöm!

Belláék elmentek kifizetni a pólót. Miután megvette bement a wc-be. Közben Emily és a fiúk türelmetlenül várták, hogy mit csinál. Aztán kijött.

-Na milyen lett?-kérdezte.

-Bella! Nagyon jó!-mondta Emily.

-Hmm..Imádom ezt a csajszit.-mondta Nick.

Teddy odament a pénztárhoz, ahol voltak nyakláncok. Az egyiket elvette és oda vitte Emilyhez.

-Nézd milyen szép nyakláncot találtam!

-Úristen ez gyönyörű!

-Felpróbálod?

-Igen.

Emily felvette a nyakláncot.

-Á ezt meg kell vennem!

-Fizetem én hagyjad.

-Köszönöm!-ölelte meg Emily Teddyt.

Odamentek a pénztárhoz.

-Ömm…Guten Tag! Ich möchte…-mondta Emily.

-Elnézést! De nem értem, angolul beszélj légy szíves!

-Angolul? Hol vagyunk?-akadt ki Emily.

-Hát Londonban!

-Nem! Az nem lehet!

-De igen! Na szóval mit szeretnétek venni?

Emily teljesen kiborult. Teddy gyorsan kifizette a nyakláncot. Aztán odament Emilyhez.

-Emily…Figyelj nem lesz semmi baj!

-De itt vagyunk Londonban. Ez nem elég nagy baj?

-Emily ne félj!-ölelte meg Teddy Emilyt. -Gyere menjünk ki a többiekhez.

Kimentek a többiekhez. Nick és Bella egy padon ültek és beszélgettek.

-Na végre, hogy itt vagytok!-mondta Bella.

-Bella…Tudod, hogy Angliában vagyunk?-kérdezte Emily.

-Angliában vagyunk? Ááá akkor irány Las Vegas!

-Bella..-mondta Teddy.

-Hagyd rá…És hol fogunk aludni?-kérdezte Emily.

-Hmm…Hát velünk egy szűk szobában, párna csatázunk majd sok-sok koktéllal. -mondta Nick.

-Chh perverz!-mondta Bella.

-Tudom, hogy te is ezt szeretnéd!

-Nem…

-Aha persze.

-Mondom, hogy nem szeretném!

-Jaj!

-Na jó fejezzétek már be!-szólt közbe Teddy. -Szerintem béreljünk ki egy hotel szobát.

-Ez jó ötlet!-mondta Emily.

Elmentek a legközelebbi hotelbe.

-Jó napot! Szeretnénk egy szobát kibérelni ma éjszakára. 2 francia ággyal.

-Rendben.

Teddy kifizette a hotel szobát és megkapták a kulcsot. Bementek a szobába. Emily és Bella elfoglalták az egyik francia ágyat.

-Ó…Pedig azt hittem együtt alszunk Bella! De nem mert megcsaltál!-mondta Nick.

-Jaj Nick!-nevetett Bella.

Bella és Emily elmentek fürdeni közben a 2fiú tv-t nézett. Amikor a lányok végeztek, a fiúk is elmentek fürdeni. Mikor ők is végeztek lefeküdtek aludni.

-De Bella! Én Teddy mellett félni fogok! Nem akarsz idejönni?-mosolygott Nick Bellára.

-Jaj istenem, Nick! Fogd be és aludj!-válaszolta Bella.

-Oké…

Folytatjuk...

Felvettek :D

Sziasztok! :DD

Ááá úristen felvettek! :DDD jaaj annyira örülök! :DDDDDDDDD

És köszönöm a több mint 1000 megtekintést! :D ♥

2. fejzet

2. fejzet

Felejthetetlen éjszaka

-I've tried playing it cool, girl when I'm looking at you. I can never be brave. Cause you make my heart race. -szólalt meg Emily telefonja. Kikapcsolta az ébresztőjét és felkelt. Gyorsan felöltözött aztán lement reggelizni. Reménykedett benne, hogy a szülei még nincsenek fent. De a szülei fent voltak, és éppen a konyhában reggeliztek.

-Szia! Jó reggelt!-mondta Carla.

-Jó reggelt!-mondta Emily.

-Na ma meddig leszel a suliban?-kérdezte Paul.

-Nem tudom. Majd valamikor hazajövök.

-Mit kérsz enni? Pirítós jó lesz?-kérdezte az anyja.

-Igen.-válaszolta Emily és leült az asztalhoz.

Gyorsan megreggelizett. Aztán felment a szobájába a táskájáért. Bepakolt és elindult az ajtó fele.

-Sziasztok!-köszönt Emily miközben lépett ki az ajtón.

-Szia! Majd hívjál hogy mikor jössz!-mondta Carla.

-Oké.

Becsukta az ajtót és elindult a Bernson utca felé. Megnézte az időt. 8.10 volt. Elkezdett futni, hogy biztosan odaérjen a Bellával megbeszélt találkozó helyre. Mikor odaért Bella már ott volt.

-Szia! Na végre, hogy itt vagy!-köszönt Bella.

-Szia! Indulunk?

-Igen!

És elindultak a Bernson utcán. Mikor odaértek a kastélyhoz látták, hogy egy fekete Mercedes áll a ház előtt.

-Wáóó de jó kocsi!-mondta Bella.

-Igen! Akkor tegnap jól láttam! Tényleg laknak itt valakik.

-Igen! De vajon kik? Ki kéne derítenünk!

-Hát igen. De menjünk! Nem akarok elkésni.

-Oké! Amúgy nincs kedved eljönni ma egy buliba?

-Öm..de. De hol lesz a buli?

-Billyéknél. 18.00-tól hajnalig.

-És ki lesz ott?

-Kb. a fél suli.

-Hmm lehet benézek!

-Á az szuper lenne! Első órád mi?

-Matek. Neked?

-Nekem is.

Beértek a suli. Gyorsan bepakolták a cuccaikat a szekrénybe és elindultak a terem felé. Útközben összefutottak Daviddel. Emily mosolyogva köszönt neki. David is ezt tette. Bementek a terembe és leültek a helyükre. Az óra gyorsan eltelt. A következő óra történelem volt. Az is gyorsan eltelt és a többi óra is. Végre vége volt a napnak és mehettek haza. Bella, Emily és David elindultak hazafelé.

-Na sziasztok én megyek! Készülődnöm kell még a buliba.-köszönt el Bella.

-Oké szia!-köszöntek Emilyék.

Bella elindult hazafelé. Emily és David egymás mellett álltak. Emily odafordult Davidhez.

-David..valamit szeretnék elmondani.

-Mit akarsz Emily?-kérdezte David.

-David figyelj..az van hogy…

-Igen?!

-Hát..azt hiszem..vagyis tudom…

-Jajj istenem Emily bökd már ki!

-Azt hiszem szerelmes vagyok beléd.

David ledermedt. Majd hangos nevetésben tört ki. Emily értetlenkedve állt David előtt.

-Úristen..-nevetett David. -Emily Richmond szerelmes belém! Hát ilyen nincs.

-De van!-mondta Emily határozottan.

-Na idefigyelj kis csaj! Én ilyen lúzerekkel mint te nem járok ha mondjuk benne lennél a pom pom csapatban akkor lehet járnék veled. De mivel nem vagy benne ezért bocsi de nem!

Emily szemében összegyűltek a könnyek. Elfordult Davidtől és sírt. David megfogta a kezét és maga felé fordította Emilyt.

-Úristen te sírsz!-nevetett David.

-Hagyjál David!-ordította Emily.

-Jaj a kicsi lány ilyet is tud?

-Igen!-mondta Emily és pofon vágta Davidet.

-Ezt nem kellett volna!-mondta és ellökte Emilyt.

Emily elesett. Felnézett és látta, hogy egy fiú áll felette aki éppen kinyújtja a karját, hogy felsegítse Emilyt a földről. Emily odanyújtotta a kezét. A fiú felhúzta a földről.

-Köszönöm.-mondta Emily.

-Nincs mit.-mondta a titokzatos fiú. Majd odalépett Davidhez.

-Mégis miért lökted el őt?-kérdezte a fiú.

-Hát..Semmi közöd hozzá! Húzz el!

-Mi az, hogy semmi közöm hozzá? Inkább te menj el innen! Mégis mit képzelsz magadról, hogy ellöksz egy lányt?

-Hát..Én csak…

-Tudod mit? Nem vagyok kíváncsi a kamu dumádra szóval menj el innen most!

David elindult hazafele. Még egyszer visszanézett a titokzatos fiúra aztán elment. A fiú Emily felé fordult. Emily csak ott állt értetlenül.

-Jól vagy? Minden rendben? Bántott téged?

-Igen jól vagyok. Szerencsére nem, csak összetörte a szívemet.

-Ó..értem..Amúgy szia Teddy Saltorik vagyok.

-Szia. Emily Richmond.

-Nem ülünk le oda a padra?

-De leülhetünk.

Elindultak a pad felé. Emily végig mérte Teddyt. Fekete farmert, fekete bőrdzsekit és egy fekete napszemüveget viselt. Barna haja föl volt zselézve. Leültek a padra.

-És amúgy mit csinált az a srác?-kérdezte Teddy.

-David?! Megmondtam neki, hogy mit érzek iránta és kinevetett, aztán megütöttem és ellökött.

-Hmm..jól tetted!

-Hát muszáj volt ezt tennem.

-És amúgy mióta laksz itt?

-1 hete. Angliából pontosabban Londonból költöztünk ide a szüleimmel. És te?

-Én 2napja.

-Az jó.

Aztán még sokat beszélgettek. Emily ránézett a mobiljára, hogy mennyi az idő, 18.15 volt.

-Á ezt nem hiszem el!-mondta Emily és felállt.

-Már mész is?-kérdezte Teddy.

-Igen! Egy buliba meghívtak és 18.00-ra kellett volna ott lennem! Á! Rohanok bocsi szia.

Aztán elkezdett futni. Rosszul érezte magát, hogy Teddyt csak így ott hagyta megállt, mivel még nem volt messze a sulitól, ezért megállt és hátranézett. De amikor hátranézett Teddy nem volt ott. Megnyugodott, hogy nem hagyta csak úgy magára. Tovább futott. Amikor elfutott a Bernson Kastély előtt olyan volt mintha Teddyt látta volna bemenni a kastélyba. Megállt és nézte a kastély ajtaját. Aztán arra gondolt, hogy egy ilyen helyes fiú, mint Teddy nem lakna ilyen házban. Tovább ment és eszébe jutott, hogy Teddy azt mondta 2 napja költöztek ide.

-Nem! Nem! Az lehetetlen!-mondta magának Emily.

Amikor hazaért már 18.30.

-Á! Elkéstem! Most már minek elmenni!-mondta magának Emily.

-Honnan késtél el?-kérdezte Carla.

-A buliból.

-Hogy mi? Most költöztünk ide és már buliba akarsz menni?! Szó sem lehet róla!

-Jó! Most mondtam, hogy elkéstem! Szóval nem megyek buliba!-mondta Emily és indult volna a szobájába, ám anyja elé állt.

-Na és suli milyen volt? Barátaid vannak-e?

-Nagy nehezen túléltem! Barátom meg max. csak 1.

-De tegnap még azt mondtad, hogy 2 van!

-Igen de az tegnap volt! Ma meg ma van! De most már hagy menjek!

És Emily felsétált a szobájába. Lefeküdt az ágyára és csak Teddyre tudott gondolni.

-Vajon tényleg abban a kastélyban lakik? Olyan helyes meg..Á azt hiszem újra szerelmes vagyok!

Eközben Teddy

-Hmm..ez a lány. Annyira bájos, elragadó. Olyan különleges. Gyönyörű. Hülye David vagy ki meg összetörte szegény szívét. Azt hiszem szerelmes lettem Emilybe.

Eközben Bella

-Gyerünk! Húú! Ez az!-ordítozott Bella.

-Hááh én győzök!-mondta Billy.

-Azt csak hiszed!-és Bella átvette a vezetést Billyvel szemben ezért ő győzött. -Húúh! Mondtam hogy bevásárló kocsi versenyben jó vagyok!

A többiek megtapsolták Bellát, hogy megnyerte a versenyt.

-Srácok! Fussunk! Rendőrök!-üvöltötte Billy.

-Nee!-ordította Bella.

Gyorsan elfutottak és elbújtak egy sikátorban.

-Húh. Azt hiszem megúsztuk!-mondta Billy.

-Hát. Igen! Kár, hogy Emily kihagyta. Meg David. Mi lehet velük?

-Nem tudom. De gyertek menjünk! Ne hogy ránk találjanak!

Kiosontak a sikátorból. Miközben osontak ki Bella összeütközött egy fiúval.

-Ú..Bocsi!-mondta Bella.

-Semmi gond! Amúgy jól vagy?

-Igen. De most mennem kell szia.

-Ö..Oké szia!

És Bily meg Bella és a többiek hazaindultak, futva.

Másnap reggel

Reggel Bella és Emily ugyan ott találkoztak.

-Szia!-köszönt Bella.-Tegnap miért nem voltam a buliba?

-Hát 1. mert szüleim nem is engedtek volna el. 2. David…

-David? Mit csinált?

Emily elmesélte az egészet.

-Úristen! De bunkó! Hmm Teddy. Hallod tegnap bevásárló kocsikkal versenyeztünk Billyékkel!

-Á az jó lehetett!-nevetett Emily.

-Az volt! Aztán jöttek a rendőrök!

-Ú… És mi történt?

-Hát elbújtunk egy sikátorban. Aztán amikor jöttünk ki találkoztam egy helyes fiúval de nem tudom a nevét!

Titanic

Titanic

100 éve történt...

40.000 tonna
270 méter
50 mentőcsónak
2228 ember

1523 halott
és csak 705 túlélő...
1912. április 14-én éjjel süllyedt el a Titanic

Titanic ♥

Annyira szép ez a szám! *-*

Holnap este 19:00-tól lesz az RTL klubbon.

Sztori...

Sziasztok! : D
Tettem fel egy sztorit. Olvassátok el! És utána válaszoljatok az oldalt megtalálható kérdésre!
Köszi! :D

1. fejezet

1. fejezet 

Az új lány

-Úristen első napom itt a Handigson gimibe. -lépett be a suliba Emily Richmond, barna hajú, barna szemű, félénk lány aki most költözött ide Angliából. -A szekrényem a 850-es... Jaaj csak vajon merre van? -Elindult megkeresni a szekrényét. -840..akkor mindjárt itt lesz!
-Csöööööööör. -megszólalt a csengő.
-Ááá becsöngettek! Jajj ne sietnem kell! -elkezdett futni a szekrénye felé. Miközben futott nem vette észre az egyik lányt aki éppen a szekrényét pakolgatta ezért véletlenül fellökte.
-Áúú. Normális vagy? -kérdezte kiabálva a lány.
-Ö..ö..bocsi..nem direkt volt csak siettem a szekrényemhez és hát véletlenül ellöktelek. Sajnálom nem akartalak ellökni!
-Jó oké semmi baj. Én se akartam veled kiabálni csak megijesztettél! Na de légyszíves segíts fel!
-Öm..oké persze! - Aztán Emily felhúzta a földről a lányt.
-Á köszi! Amúgy szia Bella vagyok, Bella Gonzales. És te ki vagy?
-Emily Richmond.
-Á az új lány. Ö..Angliából ugye?
-Igen!
-Akkor jól tudtam! Köszöntelek itt a Handigson gimibe. Új osztálytársam! -kacsintott Bella Emilyre.
-Ó új osztálytárs?! Szóval osztálytársak leszünk?
-Igen! Jó embert löktél fel! -nevetett Bella. Hosszú barna haja volt és fekete szeme.
-Hát igen!-nevetett Emily is.
-Csööör. -szólalt meg a csengő.
-Hát de már az előbb becsöngettek!
-Igen de az csak jelző csöngetés volt! 10perccel óra előtt hogy biztosan betalálj a termedbe!
-Ja értem!
-Neked milyen órád lesz?
-Hát öm mindjárt megnézem!-előhúzta a zsebéből az órarendjét.-Biológia.
-Nekem is! Akkor menjünk együtt jó?
-Jó! De még meg kell keresnem a szekrényem a 850-est.
-Az itt van az enyém mellett!
-Köszi!-gyorsan berakta a táskáját a szekrénybe és előkereste a Biológia felszerelését meg a tolltartóját.-Na indulhatunk!
-Rendben!
És a két lány elindult a biológia terem felé.
-Nézd ott ülök leülsz mellém?-mutatott Bella a leghátsó padsorra.
-Öm..persze. Úgyse ismerek senkit aki mellé leülhetnék!-mosolygott Emily.
Leültek a helyükre még pont időbe mert Mr. Nelson belépett a terembe.
-Jó reggelt gyerekek! Van egy új osztálytársatok. Emily Richmond. Kérem fáradjon ide ki.
Emily feláltt érezte ahogy az egész osztály őt nézi. Kisétált és megáltt Mr. Nelson mellett.
-Szerbusz Emily. Kérlek mutatkozz be!
-Ö..Hát sziasztok! Emily Richmond vagyok, Angliából, jöttem.
-Ó Anglia! Hm az szép ország!-mondta Mr. Nelson. -És összebarátkoztál már az osztállyal?
-Nem. Eddig csak Bella Gonzalest ismerem.
-Áh értem. Na osztály segítsetek Emilynek beilleszkedni! Emily leülhetsz!
Aztán Emily visszasétált a helyére. Hallotta, hogy az egész osztály róla beszél. Rosszul érezte magát. Legszívesebben elfutna innen de nem tehette.
-Mily nyugi. Ne is törődj velük! Velem is ezt csinálták!-nyugtatta Bella.-És most nézz rám! Én vagyok az osztály egyik legmenőbb gyereke!
-Köszi a nyugtatás!-mosolygott Emily Bellára.
-Ugyan már nincs mit! Hallod ma ebédszünetben ebédelsz velem meg a haverjaimmal?
-Hát..Nem tudom talán.
-Na Emily légyszíves!
-Á na jó!
-Ez az! Akkor ebédszünetben gyere ki oda hátra a padokhoz!
-Rendben!
Kicsöngettek óráról. Emilynek matekja Bellának föcije volt.
-Na szia Mily!
-Szia Bella!
És elindultak a termük felé. Emily visszanézett és látta ahogy Bellát körbe veszi egy egész banda. Féltékeny volt rá hogy Bellának vannak barátai Emilyn kívül de Emily csak Bella a barátja. Visszafordult és összeütközött egy fiúval.
-Jaj bocsi véletlen volt!-kért bocsánatot Emily.
-Hé kis csaj nézz a lábad elé!
-Öm..nem akartam neked menni. Bocsi még egyszer!
-Jól van! Na de most már hagyj van fontosabb dolgom is van nálad!
Emily félre állt hogy a fiú elférjen mellette.
-Na ez durva volt!-gondolta magában Emily.
Bement matekra. Ott is bekellett mutatkoznia és beszélnie magáról. Sajnos Bella nem volt itt hogy biztonságban érezze magát. Ezért leült a leghátsó padba egyedül. A többi órákon is ezt tette. Végre eljött az ebédszünet.
-Ebédszünet végre!-gondolta magában Emily. -Összeismerkedhetek Bella menő barátaival!
Elindult hátra a padokhoz. Mikor közelebb ért meglátta Bellát aki fut felé.
-Mily! Azt hittem el se jössz na gyere!
Odahúzta a többiekhez Emilyt.

-Na srácok ő itt az új lány Emily. Vagy ahogy én hívom Mily.

-Öm..Sziasztok!
-Szia!-köszönt egy lány. -Rebecca vagyok!
-Hello én meg David. Tudod akinek neki mentél!-mondta bunkón.
-David!-szólt rá Bella.-Biztos nem direkt csinálta! Ugye Mily?
-Igen én csak véletlenül mentem neked.
-Jó mindegy hallod felejtsük el! Megbocsájtok!-erőltetett mosolyt magára David.
-Öm..köszi.
-Van mit!
-David!-ordított Bella.- Amúgy nyugi Mily csak kicsit el van szállva magától mivel ő a foci csapat egyik legjobb tagja.
-Chh. -csettintett felháborodva David.
-Na mind1..Nézd ott van Bily, Robert és a többiek.-mutatta be Bella Emilyt.
-Ömm..aha megpróbállak megjegyezni titeket!-nevetett Emily.
-Oké.-mondta nevetve a banda.
-Na együnk!-mondta Bella.

Neki kezdtek az evésnek. Evés közben jókat nevettek és beszélgettek, sőt még David is néhány poént elsütött. Emily nagyon jól érezte magát. Végre úgy érezte tartozik valahová.
-Amúgy Emily milyen volt Anglia?-kérdezte Rebecca.
-Anglia?! Anglia csodálatos, varázslatos, mesés, titokzatos ország. Anglia egyszerűen fantasztikus.
-Pff..Akkor miért költöztetek el?-kérdezte David.
-Apa miatt. Mert kitalálta hogy Amerika sokkal jobb hely, itt sokkal több lehetősége van munka terén mint Londonban. Én nem akartam elköltözni de sajnos el kellett.
-Értem.-mondta Rebecca. -És voltak barátaid ott Londonban?
-Persze. Jó sok. Minden hétvégén átmentünk egymáshoz hülyéskedni meg elvoltunk. Vagy ha Ronald, a partyarc csinált házi bulit akkor odamentünk. Ronaldnak sok bulija volt mivel a szülei sokat utaztak ezért napokra, hetekre is egyedül hagyták őt, és Ronald kihasználta ezt.
-Az jó lehetett!-mondta Bella.-Na és legjobb barátnőd volt-e?
-Igen volt. Sally Benett. Vidám, pörgős lány. Legjobban sétálni szerettünk. Volt ott egy kísértet ház szerűség és mindig elmentünk oda. Majdnem mindennap. Kiskorom óta, pontosabban 5 éves korom óta ismerem. Ő volt az új lány az oviba. Senki se ment oda hozzá ezért mindig egyedül játszott. Pár hét múlva felálltam és odasétáltam hozzá:- Szia Emily. Te? Rám nézett és mondta:-Szia Sally. Én:-Legyünk barátok! Ő:-Jó. Tudom kicsit hülyén hangzik így visszagondolva de ha egyszer így történt! És utána mindig együtt játszottunk. Ha nem volt oviba akkor én nem voltam hajlandó senki mással játszani, csak mindig Sallyvel. Vagy Sally vagy senki.
-Ez aranyos.-nyögte ki végül Rebecca.
-Hát igen.-mosolygott Emily
-Emily milyen órád lesz most?-kérdezte Bella.
-Magyar.
-Á az jó nekem is! Na de gyere menjünk 2perc múlva becsöngetnek és Mr. Baxtor nem szereti ha késnek az órájáról.
-Öm..Rendben.
Gyorsan összepakoltak és elköszöntek a bandától.
-Hallod Bella..-mondta Emily amikor leültek a padba.
-Igen?
-David mindig ilyen bunkó?
-Hát vannak ilyen napjai. De lehet azért ilyen mert bejössz neki!
-Aha persze!-nevetett Emily.
-Hát ki tudja. Amúgy Londonban volt pasid?
-Hát..igen.
-Az jó! De ugye nem azért lett vége mert elköltöztetek?
-Nem. Már régebben vége lett.
-Ja értem!
-Amúgy nem azt mondtad hogy a tanár nem szereti ha késnek az órájáról?
-De, miért?
-Na és akkor mi van ha ő késik a saját órájáról?-nevetett Emily.
-Hát akkor elő áll valami szöveggel.-nevetett Bella is. -Kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz az!
Ahogy ezt ki mondta Mr. Baxtor lépett be a terembe.
-Elnézést a késésért csak az igazgató úrrál beszéltem! Hiányzik valaki?
-Na tessék itt is a kamu duma.-súgta Bella Emilynek.
Emily magában nevetve leült a helyére.
-Na gyerekek akkor kezdjük az órát.-mondta Mr. Baxtor.
-Te Bella, és neked ki a legjobb barátnőd?
-Legjobb barátnő? Nekem olyanom nincsen! Nekem csak barátnőim vannak. De valahogy senkit se mondhatok legjobb barátnőmnek.
-Ja értem.
-Khmm..Emily Richmond és Bella Boncales!
-Elnézést uram, de még mindig Bella Gonzales vagyok!
Itt hangos nevetés tört ki.
-Csend! Csendet a teremben! Na és kisasszonyok az előbb miről tetszettek beszélni?
-Hát elnézést kérek de ez magánügy!-mondta Bella.
-Ó..Kérem a magánügyi dolgaikat délután beszéljék meg! Most magyar óra van Gonzales kisasszony.
-Gratulálok tanár úr!-tapsolt Bella.
-Miért?
-Mert ki tetszett mondani helyesen a nevemet!
Újabb nevetés tört ki.
-Há..mégis hogy mer így beszélni velem? Azonnal menjen fel Parker igazgató úrhoz!
-Jaj de tanár úr! Szeretnék itt maradni ezen a fantasztikus magyar órán.
-Rendben maradhatsz de mos már maradj csendben, mert szeretem tovább tartani az órát!
-Tanár úr, levegyem a falról?-kérdezte David.
Az egész osztály nevetett.
 -Há..micsoda arcátlanság! Rágalom! Elegem volt Bella és David fel az igazgatóiba most!
Bella felállt belepakolta a táskájába a cuccait és elindult az ajtó felé, David ugyanezt tette.
-Sziasztok!-léptek ki az ajtón.
-Na szóval ott tartottunk hogy..-magyarázott tovább Mr. Baxtor.
Emily valami furcsa érzést érzett. Mintha féltékeny lenne Bellára, hogy most Daviddel lehet ő meg itt punnyad magyar órán. Igaz David bunkó volt vele de mégis Emilynek bejött ez a menő srác. Egész magyar órán azt tervezte, hogy holnap beszél vele és próbálkozik nála. Amikor kicsöngettek Emily az igazgatóihoz ment ahol csak Davidet látta.
-Bella?-kérdezte.
-Most hívták be. Amúgy hallod bocsi hogy olyan bunkó voltam.
-Semmi baj.-mosolygott Emily Davidre.
-Akkor jó! Amúgy van kedved ma délután 3kor megnézni a meccsünket?
-Igen van.
-Szuper! Akkor majd 3kor találkozunk. De most mennem kell szia.
-Szia.
Emily az ájulás szélen volt.
-Úristen David elhívott a meccsre! Á de jó!-gondolta magában.

-Szia!-üdvözölte Bella Emilyt.

-Á..szia!
-Megijesztettelek?
-Hát igen.
-Bocsi.
-Semmi baj. Amúgy mi volt?
-Csak hogy ne legyek ilyen meg hogy tőlem többet várnak meg ilyen hülyeségek. Amúgy mikor mész haza?
-Hát későn.
-Hogy hogy?
-David elhívott hogy nézzem meg a meccset.
-Á mondtam, hogy bejössz neki!
-Lehet, nem tudom. Te nem akarsz itt maradni?
-Hát jó maradhatok.
-Oké! És addig mit csináljunk?
-Gyere nézzük meg a bemelegítést is!

Elindultak a focipálya felé. Emily látta amint David bemegy az öltözőbe. Megállt és nézte az öltöző ajtaját, hogy David mikor lép ki rajta.

-Hé csajszi nyugi mindjárt jön!-lökte oldalba Bella Emilyt.
-Ja..Ja tudom csak..és hát.
-Nyugi értem én!
-Öm..Tényleg?
-Igen, belezúgtál David Meyersbe!
-Miii?-kérdezte felháborodva Emily.-Ez ez nem is igaz!
-Jaaj nyugi nem mondom el senkinek!
-Á de biztos?!
-Igen biztos. Bennem megbízhatsz! Na de gyere menjünk.
-Oké.
Amikor odaértek a pályához, felmentek és leültek a lelátóra.
-Juuj nézd csak ki jön ott!-kacsintott Bella Emilyre.
Emily odanézett meglátta Davidet aki integetett neki. Emily mosolyogva visszaintegetett. David kacsintott egyet, majd beállt a csapattársai közé.
-Ohohó Emily..Emily már az első napon bepasizni!-mondta Bella.
-Dehogy is! Ő köszönt nekem én meg neki és ennyi nem volt semmi és szerintem nem is lesz.
-Jaj te butus! Tuti bejössz neki! Majd meccs után menj le és gratulálj neki meg minden!
-Oké.
Emily ránézett Davidre aki most is őt nézte. Mosolyogtak egymásra majd az edző megfújta a sípját. Ketté osztotta a csapatot és elkezdődött a meccs.
-Hajrá David!-üvöltötte Bella.
-Igen-igen hajrá!-csatlakozott Emily is.
A meccset Davidék csapata nyerte.
-Ez az szép volt!-tapsolt Bella.-Na gyere gratuláljunk nekik!
Lementek a pályára ahol Davidet ünnepelték.
-Szép volt David!-csapott Bily David tenyerébe.
-Jaja szép volt!-helyeselt Bella.
Emily cak állt és nem tudott mit mondani. Megint elfogta őt a rosszul lét. Azt hitte itt helyben összeesik.
-Ügyes voltál David. -nyögte ki nagy nehezen Emily.
-Ó köszi Mily.
-Milynek szólított úristen!-gondolta magában Emily.
-Mi megyünk a Meki gyorsétterembe. Nincs kedvetek velünk jönni?-kérdezte David.
-De persze szívesen megyünk!-válaszolt Bella.
Emily csak bólogatott.
-Szuper! Akkor 10perc múlva itt tali.
-Oké.-egyezett bele Bella.
David gyorsan elfutott az öltözőbe és 5perc múlva már ott is volt.
-Na sziasztok mehetünk?!-kérdezte David
-Többieket nem várjuk meg?-mondta Bella.
-Azt mondták majd jönnek. Na de gyertek menjünk.
 Elindultak a Meki gyorsétterembe. Útközben beszélgettek nevettek jól elvoltak. Amikor odaértek David kinyitotta a lányok előtt az ajtót.
-Wáó David te tudsz ilyen is lenni?-kérdezte meglepődve Bella.
-Igen!-válaszolta büszkén David.
Bementek és leültek egy asztalhoz. Rendeltek 3 sajtburgert és 3 közepes kólát.
-Hé David srácok hol vannak?-kérdezte Bella.
-Hát nem tudom azt mondták jönnek. Lehet mégse vagy nem tudom nem izgat itt vagytok ti.
-Meghoztam az ételeteket!-jött oda a pincér.
-Köszönjük!-köszönte meg Bella.
Megették a sajtburgereket és megitták a kólát.
-Na de én megyek anyám ki lesz akadva hogy már első nap későn megyek haza.-mondta Emily.-Na sziasztok!
-Hé férj Emi én is megyek. Na szia David.
-Ó oké sziasztok!
És a 2 lány elindult hazafele. Útközben befordultak a Bernson utcába.
-Juuj képzeld el van itt egy ház nem is ház inkább kastély! És állítólag az előző lakosai vámpírok voltak! Tök durva nem?-mesélt Bella.
-Juj de!-mondta Emily.
Elmentek a kastély mellett Emily megállt és nézte az egyik ablakot.
-Mily mit csinálsz?-kérdezte Bella.
-Nézd! Ott fent!-mutatott Emily az egyik ablakra.-Ég a lámpa!
-Wáóó tényleg! De hát akkor ez azt jelenti hogy új lakók költöztek ide! De ki az a hülye aki ide költözik egy ilyen házba?
-Hmm lehet vámpírok!
-Jaj de hülye vagy!
-Hát de most gondolj bele. Ki venné meg ezt a házat?
-Hmm..igazad van. Na menjünk.
Aztán elindultak hazafelé. A Bernson utca végén szét valltak. Emily jobbra, Bella pedig balra ment.
-Na szia Mily! holnap reggel 8.15-kor itt tali?
-Oksa! Szia.
Aztán Bella hazaindult. Emily még nézte azt a különös kastély, és gondolkozott, hogy vajon tényleg vámpírok lakják? Aztán ránézett a telefonjára és látta hogy 19.00 volt.
-Á anyámék kinyírnak!-és elkezdett futni hazafele.
Mikor hazaért és kinyitotta az ajtót, az apja és az anyja álltak az ajtóban.
-Szia kicsim! Mégis merre voltál? Halálra aggódtunk magunkat anyáddal!-mondta az apja, Paul.
-Bocsi, csak meccset néztem meg elmentünk kajálni.
-De akkor is van telefonod!
-Jól van apa bocsi.
-És milyen volt a suli? Vannak már barátaid?-kérdezte lelkesen az anyja, Carla.
-A suli? Túl éltem. Barátaim? Max. 2. Na de megyek nem kérek vacsorát most ettem sziasztok!
Azzal felment a szobájába. A táskáját ledobta a földre és elővette a könyveit, hogy tanuljon. De a tanulás helyett David járt a fejében. David a menő, bunkó, mégis helyes gyerek. Eltervezte, hogy holnap beszélni fog vele. Aztán eszébe jutott a kastély.
-Talán tényleg vámpírok költöztek oda?-kérdezte magától Emily. -Á dehogy is. Vámpírok csak a filmekben vannak.
Aztán nagy nehezen neki fogott a tanulásnak és a házi feladat írásnak. Aztán felhívta Sallyt.
-Halló?-szólt bele Sally.
-Szia Sally itt Emi beszél!
-Emi! Úristen szia! Na milyen Kalifornia? Pasik helyesek-e?
-Hát az egyik igen. De London sokkal jobb!
-Á és ki az a fiú?
-David Meyers. Bunkó, menő mégis helyes srác.
-Hmm..Na mennem kell szia!
-Oké! Szia! Mondd meg többieknek hogy üdvözlöm őket!
-Persze meg mondom szia!
-Szia.
Lerakta a telefont és elment fürdeni. Utána gyorsan felöltözött a pizsamájába és lefeküdt aludni. Gyorsan beállította a telefonján az ébresztőjét 7.30-ra. Elrakta a telefonját a párnája alá és elaludt.

Facebookos locsoló vers! : D

 Facebookos locsoló vers! : D


Profilodon jártam, 
jó csaj vagy azt láttam.
Kölnire nincs pénzem,
megböklek oszt leléptem .. :'D

One Direction fanoknak ;)

A One Direction fanoknak is itt egy kis húsvéti ajándék! ;) :D

Enyém Zayn nyuszi! ^^ :P xd

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! :D

Sziasztok! :D

K E L L E M E S  H Ú S V É T I  Ü N N E P E K E T ! : D

H A P P Y  E A S T E R! : D