2. fejzet
Felejthetetlen éjszaka
-I've tried playing it cool, girl when I'm looking at you. I can never be brave. Cause you make my heart race. -szólalt meg Emily telefonja. Kikapcsolta az ébresztőjét és felkelt. Gyorsan felöltözött aztán lement reggelizni. Reménykedett benne, hogy a szülei még nincsenek fent. De a szülei fent voltak, és éppen a konyhában reggeliztek.
-Szia! Jó reggelt!-mondta Carla.
-Jó reggelt!-mondta Emily.
-Na ma meddig leszel a suliban?-kérdezte Paul.
-Nem tudom. Majd valamikor hazajövök.
-Mit kérsz enni? Pirítós jó lesz?-kérdezte az anyja.
-Igen.-válaszolta Emily és leült az asztalhoz.
Gyorsan megreggelizett. Aztán felment a szobájába a táskájáért. Bepakolt és elindult az ajtó fele.
-Sziasztok!-köszönt Emily miközben lépett ki az ajtón.
-Szia! Majd hívjál hogy mikor jössz!-mondta Carla.
-Oké.
Becsukta az ajtót és elindult a Bernson utca felé. Megnézte az időt. 8.10 volt. Elkezdett futni, hogy biztosan odaérjen a Bellával megbeszélt találkozó helyre. Mikor odaért Bella már ott volt.
-Szia! Na végre, hogy itt vagy!-köszönt Bella.
-Szia! Indulunk?
-Igen!
És elindultak a Bernson utcán. Mikor odaértek a kastélyhoz látták, hogy egy fekete Mercedes áll a ház előtt.
-Wáóó de jó kocsi!-mondta Bella.
-Igen! Akkor tegnap jól láttam! Tényleg laknak itt valakik.
-Igen! De vajon kik? Ki kéne derítenünk!
-Hát igen. De menjünk! Nem akarok elkésni.
-Oké! Amúgy nincs kedved eljönni ma egy buliba?
-Öm..de. De hol lesz a buli?
-Billyéknél. 18.00-tól hajnalig.
-És ki lesz ott?
-Kb. a fél suli.
-Hmm lehet benézek!
-Á az szuper lenne! Első órád mi?
-Matek. Neked?
-Nekem is.
Beértek a suli. Gyorsan bepakolták a cuccaikat a szekrénybe és elindultak a terem felé. Útközben összefutottak Daviddel. Emily mosolyogva köszönt neki. David is ezt tette. Bementek a terembe és leültek a helyükre. Az óra gyorsan eltelt. A következő óra történelem volt. Az is gyorsan eltelt és a többi óra is. Végre vége volt a napnak és mehettek haza. Bella, Emily és David elindultak hazafelé.
-Na sziasztok én megyek! Készülődnöm kell még a buliba.-köszönt el Bella.
-Oké szia!-köszöntek Emilyék.
Bella elindult hazafelé. Emily és David egymás mellett álltak. Emily odafordult Davidhez.
-David..valamit szeretnék elmondani.
-Mit akarsz Emily?-kérdezte David.
-David figyelj..az van hogy…
-Igen?!
-Hát..azt hiszem..vagyis tudom…
-Jajj istenem Emily bökd már ki!
-Azt hiszem szerelmes vagyok beléd.
David ledermedt. Majd hangos nevetésben tört ki. Emily értetlenkedve állt David előtt.
-De van!-mondta Emily határozottan.
-Na idefigyelj kis csaj! Én ilyen lúzerekkel mint te nem járok ha mondjuk benne lennél a pom pom csapatban akkor lehet járnék veled. De mivel nem vagy benne ezért bocsi de nem!
Emily szemében összegyűltek a könnyek. Elfordult Davidtől és sírt. David megfogta a kezét és maga felé fordította Emilyt.
-Úristen te sírsz!-nevetett David.
-Hagyjál David!-ordította Emily.
-Igen!-mondta Emily és pofon vágta Davidet.
-Ezt nem kellett volna!-mondta és ellökte Emilyt.
Emily elesett. Felnézett és látta, hogy egy fiú áll felette aki éppen kinyújtja a karját, hogy felsegítse Emilyt a földről. Emily odanyújtotta a kezét. A fiú felhúzta a földről.
-Köszönöm.-mondta Emily.
-Nincs mit.-mondta a titokzatos fiú. Majd odalépett Davidhez.
-Mégis miért lökted el őt?-kérdezte a fiú.
-Hát..Semmi közöd hozzá! Húzz el!
-Mi az, hogy semmi közöm hozzá? Inkább te menj el innen! Mégis mit képzelsz magadról, hogy ellöksz egy lányt?
-Hát..Én csak…
-Tudod mit? Nem vagyok kíváncsi a kamu dumádra szóval menj el innen most!
David elindult hazafele. Még egyszer visszanézett a titokzatos fiúra aztán elment. A fiú Emily felé fordult. Emily csak ott állt értetlenül.
-Jól vagy? Minden rendben? Bántott téged?
-Igen jól vagyok. Szerencsére nem, csak összetörte a szívemet.
-Ó..értem..Amúgy szia Teddy Saltorik vagyok.
-Szia. Emily Richmond.
-Nem ülünk le oda a padra?
-De leülhetünk.
Elindultak a pad felé. Emily végig mérte Teddyt. Fekete farmert, fekete bőrdzsekit és egy fekete napszemüveget viselt. Barna haja föl volt zselézve. Leültek a padra.
-És amúgy mit csinált az a srác?-kérdezte Teddy.
-David?! Megmondtam neki, hogy mit érzek iránta és kinevetett, aztán megütöttem és ellökött.
-Hmm..jól tetted!
-Hát muszáj volt ezt tennem.
-És amúgy mióta laksz itt?
-1 hete. Angliából pontosabban Londonból költöztünk ide a szüleimmel. És te?
-Én 2napja.
-Az jó.
Aztán még sokat beszélgettek. Emily ránézett a mobiljára, hogy mennyi az idő, 18.15 volt.
-Á ezt nem hiszem el!-mondta Emily és felállt.
-Már mész is?-kérdezte Teddy.
-Igen! Egy buliba meghívtak és 18.00-ra kellett volna ott lennem! Á! Rohanok bocsi szia.
Aztán elkezdett futni. Rosszul érezte magát, hogy Teddyt csak így ott hagyta megállt, mivel még nem volt messze a sulitól, ezért megállt és hátranézett. De amikor hátranézett Teddy nem volt ott. Megnyugodott, hogy nem hagyta csak úgy magára. Tovább futott. Amikor elfutott a Bernson Kastély előtt olyan volt mintha Teddyt látta volna bemenni a kastélyba. Megállt és nézte a kastély ajtaját. Aztán arra gondolt, hogy egy ilyen helyes fiú, mint Teddy nem lakna ilyen házban. Tovább ment és eszébe jutott, hogy Teddy azt mondta 2 napja költöztek ide.
-Nem! Nem! Az lehetetlen!-mondta magának Emily.
Amikor hazaért már 18.30.
-Á! Elkéstem! Most már minek elmenni!-mondta magának Emily.
-Honnan késtél el?-kérdezte Carla.
-A buliból.
-Hogy mi? Most költöztünk ide és már buliba akarsz menni?! Szó sem lehet róla!
-Jó! Most mondtam, hogy elkéstem! Szóval nem megyek buliba!-mondta Emily és indult volna a szobájába, ám anyja elé állt.
-Na és suli milyen volt? Barátaid vannak-e?
-Nagy nehezen túléltem! Barátom meg max. csak 1.
-De tegnap még azt mondtad, hogy 2 van!
-Igen de az tegnap volt! Ma meg ma van! De most már hagy menjek!
És Emily felsétált a szobájába. Lefeküdt az ágyára és csak Teddyre tudott gondolni.
-Vajon tényleg abban a kastélyban lakik? Olyan helyes meg..Á azt hiszem újra szerelmes vagyok!
Eközben Teddy
-Hmm..ez a lány. Annyira bájos, elragadó. Olyan különleges. Gyönyörű. Hülye David vagy ki meg összetörte szegény szívét. Azt hiszem szerelmes lettem Emilybe.
Eközben Bella
-Gyerünk! Húú! Ez az!-ordítozott Bella.
-Hááh én győzök!-mondta Billy.
-Azt csak hiszed!-és Bella átvette a vezetést Billyvel szemben ezért ő győzött. -Húúh! Mondtam hogy bevásárló kocsi versenyben jó vagyok!
A többiek megtapsolták Bellát, hogy megnyerte a versenyt.
-Nee!-ordította Bella.
Gyorsan elfutottak és elbújtak egy sikátorban.
-Húh. Azt hiszem megúsztuk!-mondta Billy.
-Hát. Igen! Kár, hogy Emily kihagyta. Meg David. Mi lehet velük?
-Nem tudom. De gyertek menjünk! Ne hogy ránk találjanak!
Kiosontak a sikátorból. Miközben osontak ki Bella összeütközött egy fiúval.
-Ú..Bocsi!-mondta Bella.
-Semmi gond! Amúgy jól vagy?
-Igen. De most mennem kell szia.
-Ö..Oké szia!
És Bily meg Bella és a többiek hazaindultak, futva.
Másnap reggel
Reggel Bella és Emily ugyan ott találkoztak.
-Szia!-köszönt Bella.-Tegnap miért nem voltam a buliba?
-Hát 1. mert szüleim nem is engedtek volna el. 2. David…
-David? Mit csinált?
Emily elmesélte az egészet.
-Úristen! De bunkó! Hmm Teddy. Hallod tegnap bevásárló kocsikkal versenyeztünk Billyékkel!
-Á az jó lehetett!-nevetett Emily.
-Az volt! Aztán jöttek a rendőrök!
-Ú… És mi történt?
-Hát elbújtunk egy sikátorban. Aztán amikor jöttünk ki találkoztam egy helyes fiúval de nem tudom a nevét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése