3. fejezet
Irány Németország!
Emily
bement az ebédlőbe. Beállt a sorba. Végre megkapta az ebédjét,
illedelmesen megköszönte és megfordult, hogy helyet találjon
magának. Meg is találta a tökéletes helyet. Indult volna a hely
felé, de a cipőfűzője ki volt kötődve és megbotlott. De
szerencsére valaki megfogta őt és a tálcát ezért nem esett el.
Emily ránézett a megmentőjére. Barna haj, fekete ruha.
-Teddy!
Köszönöm! Megint…-mondta nagy mosollyal az arcán Emily.
-Szivesen.
Hát, nem vagy valami ügyes.
-Hát
igen.
-Na
add ide, majd én odaviszem. Oké?
-Oké!
Te nem eszel?
-Nem,
nem én már ettem!
-Ja
értem!
Teddy
elvitte a tálcát és lerakta az asztalra. Emily leült, Teddy pedig
mellé. Amikor Emily megette az ebédjét és vitte volna vissza a
tálcát, Teddy kivette a kezéből és rá mosolygott.
-Inkább
ezt bízd rám! Jobban járunk!
-Hát..igen!-nevetett
Emily.
Teddy
elvitte a konyhásokhoz a tálcát. Aztán elindultak hazafelé.
Mikor mentek volna ki az ajtón valaki utánuk kiabált.
-Héé!
Várjatok álljatok meg!
Hátra
fordultak és látták, hogy a német tanár, Mr. Fischer az.
Megálltak. Közben a tanár utolérte őket.
-Húh.
Na végre! Kérdezni szeretnék valamit! Voltatok már Európában?
-Persze!-válaszolták
egyszerre.
-Remek!
Mert minden osztályból 2 jó tanuló megy ki Németországba. És
rátok gondoltam. Lenne kedvetek?
-Igen!-mondta
Emily.
-Rendben!
Na és neked Teddy?
-Hát
ha Emily megy akkor én is.
-Oké!
Jön még David Meyers. Meg még Rebecca. Hozhattok egy-egy embert!
-David?
David Meyers is jön?-kérdezte Emily.
-Igen
mivel rajtad kívül még ő jó németes a 9.C-ben.-felelte a tanár.
-Hát
akkor…
-Emily!-szakította
félbe Teddy. -Lehet hozni egy-egy embert! Hozd el Bellát.
-Hmm
jó ötlet! Rendben Tanár úr, megyek!
-Oké!
Holnapra hozz egy igazolást, hogy a szüleid megengedik! Hétfőn
indulunk.
-Rendben
viszlát!
-Sziasztok!
Mr.
Fischer elment.
-Amúgy
te kit hozol Teddy?-kérdezte Emily.
-Hmm..Még
nem tudom de szerintem Nicket!
-Nick?
Ő meg ki?
-Mindegy
majd meglátod!
-Oké.
Na de én megyek haza közlöm anyáékkal a hírt.
-Ö..Hazakísérhetlek?
-Igen!
Egész
utat végig beszélgették. Aztán odaértek Emilyékhez Emily
odafordult Teddyhez.
-Hát
itt lakok.
-Szép
kis ház!
-Igen!
Na de én megyek.
-Oké
szia!
-Szia!
Emily
elindult a ház felé. Teddy utána nyúlt és megfogta a kezét.
Emily ijedten megfordult.
-Emily..Csak
azt szeretném mondani..Hogy…
-Igen?
Teddy
odahajolt Emilyhez, hogy megcsókolja. Emily becsukta a szemét és
várta, hogy megtörténjen a csók.
-Emily!
Mégis mit csinálsz?
Emily
hirtelen összerázkódott Teddy is elengedte Emily kezét.
-Apa!
Szia! Hát..-kezdett magyarázkodni Emily.
-Khmm…Akkor
én megyek is! Szia Emily! Viszlát Mr. Richmond.
-Szia
Teddy.
Teddy
elindult hazafele. Emily még nézte őt ameddig be nem fordul az
egyik utcában. Aztán megfordult és látta, ahogy apja még mindig
ott áll az ajtóban.
-Na
gyere be és bent megbeszéljük!
Emily
bement leült az asztalhoz. Mellé ült az apja és az anyja is.
-Na
szóval ez mi volt itt az előbb?
-Ez
semmi. Hazakísért én meg elakartam tőle köszönni!
-De
akkor is! Így kell elköszönni valakitől?
-Jaj
Paul hagyjad már!-mondta Carla.
-Na
jó. Most az egyszer elnézem!
-Oké.
Köszi. De én is szeretnék mondani valamit!
-Mit?-kérdezték
egyszerre a szülei.
-A
német tanár szerint én vagyok az egyik legjobb németes és ezért
elmehetek 1hétre Németországba. Elengedtek légyszíves!
-Hát..Na
jó!-egyeztek bele a szülei.-De vidd a telefonod! És eurót! Húh
még szerencse, hogy maradt.
-Á
szuper! Akkor írjatok egy igazolást! Hétfőn indulunk. Oké
viszem! Igen szerencse.
-Tényleg
kell valamit mosni? Segítsek bepakolni? Lesznek fiúk? Fogsz valakit
onnan ismerni?-kérdezte az anyukája.
-Majd
kidobom mosásba amit ki kell mosni. Anya! 15 éves vagyok betudok
magamnak pakolni. Nem tudom. Igen fogok! Na de most már megyek
megkérdezem még Bellát is.
-Jó!
De majd szólj ha kell valamit segíteni! Úgy fogsz hiányozni!
-Anya
még itthon vagyok… Na de rohanok szia.
Emily
felment a szobájába és felhívta Bellát, hogy megkérdezze jön-e
Németországba. Bella igent mondott. Emily ennek nagyon örült.
Másnap
reggel
Emily
elvitte az igazolást Mr. Fischerhez és mondta, hogy Bellát viszi
Németországba. A tanár beleegyezett, ezért hétfőn indultak ki
Németországba.
Németország
-Vigyázz
magadra! Pénzt raktál be? Telefonod meg van?-kérdezte Carla.
-Jaj
anya vigyázni fogok! Van pénzem! És telefonom is! Na de ott vannak
a többiek!
-Jó.
Várj segítek!
Kiszálltak
a kocsiból és Carla ki szedte a bőröndjeit.
-Na
de megyek szia!-indult volna el Emily a reptérre.
-Jó!
Szia kicsim vigyázz magadra!-ölelte meg Carla a lányát.
-Jó
vigyázok! Szia!
-Szeretlek!
-Én
is!
Aztán
Emily elindult az reptér felé. Carla még ott állt és nézte
ahogy a lánya bemegy a reptérre a többi gyerekhez. Aztán elindult
haza. Emily ahogy ment volna be az ajtón hallotta, hogy valaki a
nevét kiabálja. Hátra nézett és látta, hogy Bella az.
-Szia
Bella!
-Na
végre hogy megálltál! Amúgy szia! Na menjünk ne hogy elkéssünk!
Bementek
a reptérre. Emily meglátta Teddyt és elkezdett felé menni. Bella
követte. Látták, hogy Teddy mellett áll egy srác akivel épp
beszélget.
-Képzeld
egy őrült csaj nekem jött egy bevásárló kocsival! Nagyon állat
volt!-mesélte
a srác Teddynek.
-Hát
kár hogy nem hajtottam át rajtad!-lépett oda Bella.
-Haha!
Amúgy szia Nick vagyok.
-Hello
én meg Bella.
Teddy
odalépett Emilyhez.
-Szia.
-Szia
Teddy! Jaj annyira várom már ezt az utat!
-Én
is! De gyere bemutatlak a bátyámnak!
-Szia!
Tudom ki vagy már sokat hallottam rólad!-mondta Nick.
-Ó
hello. Tényleg?
-Igen…Teddy
egész nap csak…
-Khmm…Nick
nem akarod megvenni Bellával a jegyeket.
-De
persze!
Elmentek,
hogy megvegyék a jegyeket.
-Hallod
ne is figyelj Nickre! Beszél itt össze vissza!
-Oké.
-Amúgy ki mellett ülsz majd a gépen?-kérdezte Emily.
-Öm..Még
nem tudom. De gyere menjünk mindjárt indul a gép!
Odamentek
Belláékhoz. Elindultak a gép felé, de Emily megfogta Bella kezét.
-Ömm..Bella
kérhetek egy nagy szívességet?-kérdezte Emily suttogva.
-Persze.
Bármit.
-Oké!
Ülj Nick mellé.
-Mi
van?? Azt lesheted, hogy én leülök mellé!
-De
én Teddyvel tudod…
-Jah
értem! Na jó de csak azért mert bírlak!
-Ááá
köszi! Jövök neked egyel!
Gyorsan
a fiúk után futottak és felszálltak a gépre. Nick leült. Bella
odafordult Emilyhez.
-Áhh
na hajrá csajszi!
-Köszi!
Nyugi csak túléled!
-Remélem…
Bella
leült Nick mellé. Nick ránézett Bellára és mosolygott.
-Miért
mosolyogsz?-kérdezte Bella.
-Semmi…Semmi.
Emily
leült a mögöttük lévő székbe. Teddy odament Emilyhez.
-Szabad
ez a hely?-kérdezte.
-Jaaj!
Persze!
Teddy
leült Emily mellé.
-Jó
napot utasok! Itt a kapitány beszél! A gép 2perc múlva indul!
Mindenkinek kellemes utat kívánok.
A
gép elindult. Bella és Nick zenét hallgattak, Emily és Teddy
pedig az egész utat végig beszélgették. Este lett. Az egész
repülő aludt. Emily hirtelen felkelt.
-Pszt…Teddy!
-Mi
van?
-Te
láttad már a gépen Mr. Fischert vagy Davidet vagy valakit?
-Nem.
Biztos valahova máshova ültek le a gépen. De aludj nem sokára
leszállunk!
-Oké!
Jó éjt!
-Neked
is.
Reggel
10.00 kor le szállt a gép. Emilynek ismerős volt a repülőtér
meg az egész város.
-Teddy
hol vagyunk?
-Hát
Berlinbe!
-Jó..Csak
tisztára olyan mintha Londonban lennénk!
-Jaj.
Na gyere keressük meg Belláékat meg a többieket.
A
reptéren találkoztak Belláékkal de a tanárt meg a többieket nem
látták sehol.
-Bella!
Hol vannak a többiek?-kérdezte kiborulva Emily.
-Nyugi
Mily! Biztos elmentek vásárolni vagy nem tudom. Tényleg nem
megyünk el vásárolni? Szeretnék valami szuvenírt haza vinni!
-De
mehetünk!
-Oké!
-Hallod…Na
és milyen volt Nick mellett ülni?
-Hát..Elviselhető
volt!
-Ó!
Köszönöm!-szólt közbe Nick.
-Igazán
nincs mit. De gyere megyünk vásárolni!
Kimentek
a reptérnél és megláttak egy piros emeletes buszt.
-Srácok!
Nem Angliába vagyunk?-kérdezte Emily.
-Jaj
dehogy is! Azt hallottam most már Németországba is van pár ilyen
piros busz. Nyugi. Na gyere menjünk!-fogta meg Teddy Emily kezét.
Elmentek
egy boltba.
-Nézd
Bella! Hogy tetszik ez a póló?-kérdezte Emily.
-Hát…
-Neki
inkább ez tetszik ugye?-kérdezte Nick egy pólóval a kezében.
-Hmm…Ezt
meg kell vennem!
-Hagyd
csak fizetem!
-Ó
köszönöm!
Belláék
elmentek kifizetni a pólót. Miután megvette bement a wc-be. Közben
Emily és a fiúk türelmetlenül várták, hogy mit csinál. Aztán
kijött.
-Na
milyen lett?-kérdezte.
-Bella!
Nagyon jó!-mondta Emily.
-Hmm..Imádom
ezt a csajszit.-mondta Nick.
Teddy
odament a pénztárhoz, ahol voltak nyakláncok. Az egyiket elvette
és oda vitte Emilyhez.
-Nézd
milyen szép nyakláncot találtam!
-Úristen
ez gyönyörű!
-Felpróbálod?
-Igen.
-Á
ezt meg kell vennem!
-Fizetem
én hagyjad.
-Köszönöm!-ölelte
meg Emily Teddyt.
Odamentek
a pénztárhoz.
-Ömm…Guten
Tag! Ich möchte…-mondta Emily.
-Elnézést!
De nem értem, angolul beszélj légy szíves!
-Angolul?
Hol vagyunk?-akadt ki Emily.
-Hát
Londonban!
-Nem!
Az nem lehet!
-De
igen! Na szóval mit szeretnétek venni?
Emily
teljesen kiborult. Teddy gyorsan kifizette a nyakláncot. Aztán
odament Emilyhez.
-Emily…Figyelj
nem lesz semmi baj!
-De
itt vagyunk Londonban. Ez nem elég nagy baj?
Kimentek
a többiekhez. Nick és Bella egy padon ültek és beszélgettek.
-Na
végre, hogy itt vagytok!-mondta Bella.
-Bella…Tudod,
hogy Angliában vagyunk?-kérdezte Emily.
-Angliában
vagyunk? Ááá akkor irány Las Vegas!
-Bella..-mondta
Teddy.
-Hagyd
rá…És hol fogunk aludni?-kérdezte Emily.
-Hmm…Hát
velünk egy szűk szobában, párna csatázunk majd sok-sok
koktéllal. -mondta Nick.
-Chh
perverz!-mondta Bella.
-Tudom,
hogy te is ezt szeretnéd!
-Nem…
-Aha
persze.
-Mondom,
hogy nem szeretném!
-Jaj!
-Na
jó fejezzétek már be!-szólt közbe Teddy. -Szerintem béreljünk
ki egy hotel szobát.
-Ez
jó ötlet!-mondta Emily.
Elmentek
a legközelebbi hotelbe.
-Jó
napot! Szeretnénk egy szobát kibérelni ma éjszakára. 2 francia
ággyal.
-Rendben.
Teddy
kifizette a hotel szobát és megkapták a kulcsot. Bementek a
szobába. Emily és Bella elfoglalták az egyik francia ágyat.
-Ó…Pedig
azt hittem együtt alszunk Bella! De nem mert megcsaltál!-mondta
Nick.
-Jaj
Nick!-nevetett Bella.
Bella
és Emily elmentek fürdeni közben a 2fiú tv-t nézett. Amikor a
lányok végeztek, a fiúk is elmentek fürdeni. Mikor ők is
végeztek lefeküdtek aludni.
-De
Bella! Én Teddy mellett félni fogok! Nem akarsz
idejönni?-mosolygott Nick Bellára.
-Jaj
istenem, Nick! Fogd be és aludj!-válaszolta Bella.
-Oké…
Folytatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése